Tőkés a ciántechnológia betiltását kérte Brüsszelben

Az erdélyi magyar képviselő az úgynevezett egyperces felszólalások során beszélve arra hívta fel a figyelmet, hogy a tavalyelőtt megszavazott határozat ellenére az Európai Bizottság a tagországok nemzeti hatáskörére hivatkozva „nem képes betiltani a cián bányászati használatát”, miközben Romániában feltartóztathatatlanul halad előre a verespataki beruházás engedélyeztetése.

Tőkés ellentmondásosnak nevezte, hogy az Európai Bizottságot a képviseleti demokrácia alapelve, illetve az európai örvényhozás ennek értelmében elfogadott határozata szinte semmire sem kötelezi, mivel a tagállami illetékesség szabadsága felülírja ezeket. „Ez az önellentmondásos demokrácia-deficit annál is súlyosabb, mivel a gigantikus verespataki zagytározó – a bányaterv megvalósulása esetén – időzített ökológiai „atombombaként” fenyegetné az egész Kárpát-medence, a marosi–tiszai vízgyűjtőterület, Erdély, Románia és Magyarország természeti és élővilágát, valamint lakosságát” – fejtette ki Tőkés, arra kérve Martin Schulzot, a brüsszeli törvényhozás elnökét, hogy az EP nevében járjon közben a brüsszeli bizottságnál és Romániánál a határozat életbe léptetése érdekében.

Tőkés László utalt arra is, hogy január végén volt a 2000-es tiszai ciánkatasztrófa évfordulója. Leszögezte, hogy a közel 15 millió lakosnak otthont adó, mintegy 160 ezer négyzetkilométer kiterjedésű tiszai vízgyűjtőterületen öt ország – Szlovákia, Ukrajna, Románia, Magyarország és Szerbia – osztozik, amelyeknek jól felfogott, közös érdeke, hogy ennek a súlyosan veszélyeztetett Kárpát-medencei tájegységnek a megmentése érdekében összefogjanak. „Minden magyar számára szégyen volna, hogyha éppen két romániai RMDSZ-es miniszter nevéhez fűződne a környezetünket és gyermekeink jövőjét veszélyeztető, vadkapitalista bányavállalkozás engedélyezése” – vélekedett Tőkés.

Ugyancsak a napirenden kívüli felszólalások között az RMDSZ-es Sógor Csaba úgy vélte, hogy a magyar alkotmányt bírálók nincsenek tisztában a magyarországi viszonyokkal, törvényekkel, a mindennapi élettel. Arra kérte képviselőtársait, hogy „ha a jogállam érvényesülésért aggódnak, hitelesen tegyék”, és „kerüljék annak látszatát is, hogy csak egyetlen kormány tevékenysége érdekli őket”. „Ha az emberi és kisebbségi jogokért aggódnak, felhívom figyelmüket a Szlovákiában még mindig érvényben lévő államnyelvtörvényre és arra, hogy embereket fosztanak meg állampolgárságuktól, holott a hatályos alkotmány tiltja ezt” – fogalmazott az EP-képviselő. Sógor Csaba hozzátette: Romániában pedig a hatályos oktatási törvény előírásait semmibe veszik, amikor kisebbségi egyetemi karok létrehozataláról van szó.

Komment