Mikor lesz erdélyi az Erdély FM?

– Vannak akik szeretik ezt a rádiót, de sokan vannak olyanok is, akik nem szeretik. Szerinted miért? Akartok-e változtatni ezen, tudtok-e egyáltalán róla?

– Mindenki nem is fogja szeretni, mert az Erdély FM egy rétegrádió. Minden médiatermék esetében igaz, hogy vannak akik azonosulnak vele, és vannak akik nem. Vannak a médiatermékek körül ilyen fanclubok, azok a feltétel nélküli módon szeretik. Ilyen nagyon sok ember van körülöttünk: szeretik a rádiónk másságát, a hangzását, a bátorságát, az intellektualizmusát. Utána jön egy tamponréteg, ők hallgatják, szeretik, de bizonyos távolságból. Az első évünk az éterben ilyen szempontból rendben volt: tudott nagyon markáns lenni, két profi projekt mellett, az egyik a Rádió GaGa, a másik a Vásárhelyi Rádió. Bejöttünk harmadiknak egy olyan médiavilágba, amely gyakorlatilag le volt osztva. A közszolgálati fajsúlyos és komoly tartalmat nyújt, a kereskedelmi meg a könnyed, szórakoztató.

– Ehhez képest az Erdély FM?

– Mi izgalmasak és elgondolkodtatóak vagyunk. Mi egy húszszázalékos rádió vagyunk. A rádióhallgatók 100 százalékából 20 a miénk. Ez azonban az 20 százalék, amely a fontos, meghatározó folyamatokat befolyásolja. Ha megnézzük Magyarországot, ebben a fogyasztói célcsoportban működik ott a Rádió Caffé, a Jazzy, a Klub Rádió és a Gazdasági Rádió. Ezek összesen tudnak körülbelül 20 százalék hallgatót elérni, de mindenki, aki meghatározó, ezek közül hallgatja valamelyiket.

– Mi értsünk az alatt, hogy mindenki, aki meghatározó?

– A politikai, gazdasági döntéshozókra gondolok, azokra, akik véleményvezetők, és amit mondanak, az fontos. Én azt látom, hogy ennek a szerepének egyre jobban meg tud felelni itt az Erdély FM is. De nemcsak Vásárhelyen, több rádiónak készítünk műsorokat, és az interneten is látom, hogy hányan hallgatnak hány helyről.

– És hányan hallgatnak hány helyről?

– Több ezren hallgatnak minket Londontól Kézdivásárhelyig.

– Az a neve, hogy Erdély FM, de lesz valaha igazán erdélyi ez a rádió?

– Mi úgy fogjuk fel magunkat, mint egy Marosvásárhelyen és Maroshévízen működő, de tartalmában erdélyi rádiót. Mi első pillanattól úgy építettük fel a rendszert, hogy tartalmában erdélyi, és ne lokális rádióként működjön.

– És hogy lehet megoldani, hogy tartalmában erdélyi legyen, hogy ha gyakorlatilag Vásárhelyen működik?

– Nagyon nehezen.

Az interjú folytatódik a Vásárhelyi Hírlap június 3-ai lapszámában, amelyben az is kiderül, hogyan ünnepel az Erdély FM, mik a terveik még, és mennyire befolyásolja őket a konkurencia.

Komment