Marosvásárhely, a két város
A véres március nem tabu Marosvásárhelyen, ám kettéosztja a várost, amelyben nagyjából fele-fele arányban élnek románok és magyarok. Nemrég készült el az a tizenkét órás dokumentumfilm, amely az 1990-es marosvásárhelyi eseményeket hivatott feldolgozni. De hogyan dolgozza fel az egymás mellett élő két város?
|
|
Találatok: (16)
1-16 Sorrend: Növekvő | Csökkenő |
|
|
(#15)
szekelyemil
válasza Aszi (#14) üzenetére |
Válasz |
2010.06.10., csütörtök [17:10] |
|
Üdv Aszi! A kitartásod lenyűgöző! Továbbra se engedj az epés kritikáknak és ugyanilyen szorgalommal "vezess". Nekem, mint ritkán-látogatónak, jól esik, hogy a tevékenységednek köszönhetően, néhány hét után is át tudom látni, hogy mi minden minket érintő esemény történt. A vásárhelyi példa elszaporodását kivánom és készülök a napra, amikor Csíkszeredából is "elköltözik" 'tudor vladimirescu'...
|
|
(#12)
Endrics
|
Válasz |
2010.03.27., szombat [13:06] |
A sepsiszentgyörgyi utcák kétharmadát magyar személyiségekről nevezik el.
Idén húsz, még a kommunizmus idején elkeresztelt utca nevét módosítják.
Így a Május 1, Lendület, Szorgalom, Tanuló, Termés vagy Jövő utca
Köpeczy Sebestyén József, Rákóczi Ferenc, Teller Ede, Tamási Áron, Kiss
Manyi vagy Baász Imre nevét veszi fel majd.
z utcanévadó bizottság mindössze négy román nevet javasolt, de Antal
Árpád polgármester szerint így lehet ellensúlyozni a jelenlegi helyzetet.
Ugyanis a város minden főutcája román személyiség nevét viseli, vagy
román történelmi esemény dátumát őrzi. A változtatással a kommunizmus
előtti neveket is visszaállítják, így a Május 1 utcából Székely utca, a
Horea, Cloşca és Crişan utcából Attila utca lesz...
És most feltenmém a kérdést: VÁSÁRHELYEN EZ A CSODA
MIKOR FOG MEGTÖRTÉNNI? |
|
(#10)
Endrics
|
Válasz |
2010.02.25., csütörtök [21:43] |
Tiltakoznak a marosvásárhelyi Művészeti Líceum szülői közösségének
képviselői, mert a magyar osztályok megcsonkítását helyezte kilátásba a
megyei tanfelügyelőség.
A következő tanévtől az eddig magyar osztályok létszámát a felére
akarják csökkenteni az intézetben. Amíg az utóbbi 20 évben egyszerre két
magyar osztály indulhatott 5. és 9. évfolyamon - zenei és képzőművészeti
profillal - addig most csak egyetlenegy osztályt engedélyeznének, miközben
az ott magyarul továbbtanulni szándékozó gyermekek létszáma nem csökkent.
Ez sok, jelenleg 4., illetve 8. osztályos gyermek számára azt jelenti, hogy
román osztályba lesz kénytelen jelentkezni, ha művészeti osztályba
szeretne járni.
Marosvásárhelyen mindig népszerű volt a magyar tannyelvű művészeti
oktatás, és ezt a hagyományt tiszteletben kell tartani.
A marosvásárhelyi Művészeti iskola és líceum egyike a legrégebbi erdélyi
művészeti iskoláknak, amely idén 60 éves. Az eltelt 60 évben a Művészeti
líceum számtalan világhírű képző- és zeneművész életpályáját
pallérozta. Ezek a világszerte elismert személyek kivétel nélkül azt
állítják, hogy a művészi pályájukat a Művészeti iskolában és
líceumban eltöltött időszak döntően befolyásolta.
A XIX. század elején dr. Bernády György személyében olyan polgármestere
volt a városnak, aki Kultúrpalotát épített a zenei és képzőművészeti
oktatásnak. Ezzel szemben a XXI. század elején a kölcsönépületbe
visszaszorult képzést is torzóvá akarják tenni...
Ha szeretne Ön is aláírásával csatlakozni a tiltakozáshoz, akkor itt
megteheti, és a petíció teljes szövegét is itt olvashatja: http://www.petitieonline.ro/petitie-p01755049.html |
|
(#8)
Egyasokbol
válasza Virtus (#7) üzenetére |
Válasz |
2010.02.23., kedd [21:56] |
| Ez szomorú része az életünknek. Isten nyugtassa! |
|
(#6)
Egyasokbol
|
Válasz |
2010.02.23., kedd [20:30] |
"...Ha mégis meghallgatta románul válaszolt(tehát értett magyarul)..." - ez
nagyon jellemző a vegyes lakosságú városokra.
Remélem a beteg gyógyításában nem érződött a nyelvi "inkompatibilitás". |
|
(#4)
Virtus
|
Válasz |
2010.02.23., kedd [17:51] |
Apropó vásárhely.
Tavalyelőtt decemberben a vásárhelyi kórházba jártam. Apósom beteg
volt.
A párom magyarul beszélt(nem tud románul-súlyos hiba) és az ápoló nem
állt vele szóba. Ha mégis meghallgatta románul válaszolt(tehát értett
magyarul)
A beteg érdekében és románul beszéltem. Ez amikor sérül a
nyelvhasználati törvény, de egy másik ember érdekében mégsem vagy képes
tenni ellene.
Egy másik nap(mert az egyik legjobb kórháznak nincs megfelelő gyógyszere)
gyógyszert vittünk apósomnak látogatási időn kívül. Az előbbi
eseményekből tanulva a kapunál rögtön románul idítottam és beengedtek.
Utánink két fiatal lány hasonlóképp csak magyarul. Két óra múlva
jöttünk ki a kórházból és még a kapu előtt álltak. |
|
(#3)
Virtus
válasza Aszi (#1) üzenetére |
Válasz |
2010.02.23., kedd [17:40] |
Igen!
Felteszem magamnak a kérdést. Mit is változtathatnék én a helyzeten?
Akkoriban 9 éves voltam.
Azokból az időkből csak annyira emlékszem, hogy egy csapat hasonló korú
cigány megtámadott edzésre menet(dzsudo) és pénzt követelt. Nem lett nagy
ügy! Meg tudom védeni magam! Akkoriban tele volt a város a hírrel, miszerint
cigányok mentették meg a magyarokat vásárhelyen. Ez persze engem is
megérintett, hiszen elég nagy volt a feszültség a családban. A megtorlás
elmaradt, az emlék megmaradt.
Ezután semmi különös. Voltak cigány osztálytársaim, igazi becsületes,
munkás családból, akikkel később barátok lettünk és ma is felnézek
"rájuk"!
Felnőttem és erőm határáig hajtom magam, hogy egzisztenciám legyen és el
kezdtem félteni értékeimet. "Mert van akiktől!" Sajnos a többség aki
mások értékeire utazik a cigányság soraiból származik.
Én mindenkinek adok egy lehetőséget a bizonyításra, etnikumtól
függetlenül. Egyszer meg is loptak a házamban, amiért 1,5 évet jártam
bíróságra, mert feljelentettem és soha egy tárgyaláson sem jelentek
meg.(Bár vettem volna a kezembe az ügyet, nem tartott volna 1,5 évet)
Munkakiesés és szégyen jutott ezért mert a bíróságra járás még ha
károsultként is, elítélendő az átlagember szemében.
Nem beszélve a többi apró-cseprő incidensről.
A cigányok elég jól asszimilálódnak így már nehéz lenne tudni kik voltak
ott az "aminózus" időszakban.
És éppen a vásárhelyi események miatt, az ott a magyarság mellé állók
miatt, akiknek köszönettel tartozok és barátaim miatt még nem gyűlöltem
meg velőmig cigányokat.
Az ellenben nem változtat, a jelen helyzeten, hogy most amikor már senki nem
kötelezi őket munkára, akkor hogyan, miből és kikből élnek.
A mai napig nem feledtem, Vásárhelyt sem és amikor gyerekeim lesznek nekik is
átadom.
Én bármikor készen állok új barátságokat kötni, akár cigányokkal is ha
úgy élnek mint minden rendes ember. |
|
(#2)
Aszi
|
Válasz |
2010.02.23., kedd [15:36] |
| A régebbi fórumozok még biztosan emlékeznek a régi fórumon oly népszerű
„ Kié Marosvásárhely? Az öslakosé, vagy a betelepülöké?“ c.
topicra, e topicot ezen topic folytatásának szántam! |
Találatok: (16)
1-16 Sorrend: Növekvő | Csökkenő |
|