Székely zászló!
" Egy népnek a kultúrájához hozzátartozik a beszélt nyelve, viselete, szokásai, ünnepei, vallása és a zászlója is. Ha egyiket meg lehet tiltani akkor akármelyiket meg lehet!"
|
(#22)
Siculus
válasza Aszi (#21) üzenetére |
Válasz |
2010.09.06., hétfő [10:30] |
|
Nehéz neked a magyar nyelv, pláne ha még meg se akarod érteni.
|
|
(#21)
Aszi
válasza Siculus (#20) üzenetére |
Válasz |
2010.09.05., vasárnap [16:30] |
|
„A szimbólumok szabad és tudatos használata egy közösség önazonosságra ébredésének fontos szakasza, szekrénybe zárásuk pedig nem az ország iránti lojalitás bizonyítéka, hanem a hajlott gerinc intézményesítésére tett kísérlet..” - Csinta Samu,
Ennek függvényében pedig egy ilyen bírósági ítéletnek örülni kellene meglep, hogy te ezt nem így gondolod.
|
|
(#20)
Siculus
válasza Aszi (#19) üzenetére |
Válasz |
2010.08.30., hétfő [16:12] |
|
Ma ezt mondta ki. Holnap változik a politikai széljárás és ugyanez a bíróság ugyanennek az ítéletnek a szöges ellentétét fogja kimondani. S akkor mi van???
|
|
(#16)
Endrics
|
Válasz |
2010.03.27., szombat [20:44] |
...Szombaton a Marosvásárhelyen tanuló besszarábiai és honi fiatalok egy
menetet szerveztek annak emlékére, hogy 92 évvel ezelőtt, 1918. március
27-én egyesítették Besszarábiát Romániával. Voltak vagy ötvenen,
jobbára a Vatra Româneasca és az Új Jobboldal szervezetek tagjai közül. A
menet a kommunizmus áldozatainak emlékművétől indult, átment a főtéren,
majd az anyafarkas szobránál álltak meg koszorúzni. A vásárhelyiek
látták, nézték, aztán továbbmentek. Senki nem kérdezte meg, hogy mi köze
lenne Erdélynek, szűkebb értelemben Marosvásárhelynek a 92 évvel ezelőtti
besszarábiai eseményekhez. Ha ők emlékezni, ünnepelni akarnak, ám tegyék.
Szívük joga.
Akkor meg, kérdem én, hogyan is állunk azzal a sokat emlegetett nemzeti
érzékenységgel? Kinek a mijét sérti a mi? Egy nemzeti szimbólum
veszélyes, egy ilyen felvonulás pedig melegséggel kell hogy eltöltse a
vásárhelyiek szívét? Féreértés ne essék – tisztelni lehet azokat a
fiatalokat, akik jól értelmezett nemzeti érzésből vonulnak, koszorúznak.
De akkor mi is a baj azzal a székely zászlóval, amiről még a prefektus is
azt mondja, hogy nem sért törvényt?"
BAKÓ ZOLTÁN: Meg kell a szívnek szakadni
http://szekelyhon.ro/penna/meg-kell-a-szivnek-szakadni |
|
(#15)
Endrics
|
Válasz |
2010.03.27., szombat [20:43] |
"Sepsiszentgyörgyön ismét robbant ... a tolerancia. Egy útmenti táblácska
robbantotta fel az nemzeti önérzetet. Azt írták rá, nyílván a turisták
útbaigazítására, hogy melyik irányban van a Városháza, Primărie,
Townhall. Így, ebben a sorrendben. Namármost. Az államnyelv nem lehet
másodrendű, legott felbuzdurjánkodott a megyei kormányhivatal, hogy micsoda
dolog így a második helyre (le)tolni az nemzetállam nyelvét, tessék gyorsan
levenni a táblát, kijavítani az ordas hibát, elétolni az államnyelvet. Az
első helyre!
Szovátán még 17-én kitűzte valaki a székely zászlót. Rá a városháza
épületére. A miheztartás végett. Lett is ebből grimbusz, ramazuri, hogy le
kell venni, ki kell nyírni, meg minden. Hát nem vették. Ott áll most is. Az
ügyben megszólalt a megye prefektusa is – hogy hát ő nem tehet semmit, a
polgármester feladata eljárni ebben az ügyben. Ugyanis a román törvények
szerint a székely lobogó nem egy olyan lobogó, amelyet elismertek volna
bármikor is hivatalosnak. Ha pedig nem hivatalos lobogó, akkor nem is
vonatkoznak rá a hivatalos lobogókra érvényes hivatalos honi törvények. Ő
ugyan beszélt a polgármesterrel, megkérte, hogy szedjék le, de ott maradt.
Szó szerint ezt mondta – ez a magyar közösség szimbóluma, a törvény
pedig azt írja elő, hogy az államhatalmi szervek csak egy hivatalosan
elismert lobogót távolíthatnak el, ha azt törvényellenesen helyezik ki, egy
szimbólumra nem vonatkozik a törvény.
Következésképpen, ha a polgármester akarja leveszi, ha nem, hát nem.
Egyébként a polgármester azt mondta neki, hogy majd hétfőn dönt a lobogó
ügyében. Szíve – és törvényes – joga... |
|
(#12)
potilulu
|
Válasz |
2010.02.22., hétfő [13:06] |
Ez a dan tanase egyszer jönne el hezzánk és akkor már lenne tényleges oka
jelentgetni  |
|
(#11)
szekelyemil
válasza Endrics (#9) üzenetére |
Válasz |
2010.02.19., péntek [13:09] |
| Te, Endrics, el ne tűnj!!! A "Lesz-e területi autónomia Székelyföldön?"
lévők után, helyrehoztad a napomat. Jó a vicced és tudod mit mondanak:
Minden viccnek, fele való. Köszönöm! |
|
(#9)
Endrics
válasza Aszi (#8) üzenetére |
Válasz |
2010.02.12., péntek [14:14] |
Te Aszi arról vajon Dan Tănasă tud miszerint:
A legújabb kutatások eredményeképpen a románok tényleg a rómaiaktól
származnak! Ugyanis: az anyafarkasnak nem csak két kölyke volt, Romulusz és
Rémusz, hanem volt még egy Románusz is! De mivel az anyának csak két
csöcse volt, így Románusz csak az apafarkas farkát tudta szopni, innét van
a dákó-román elnevezés.  |
|
(#8)
Aszi
|
Válasz |
2010.02.12., péntek [13:14] |
* Legvégül pedig fogadja el javaslatomat az új román zászlóval
kapcsolatosan a bocskor, a fazék és a puliszka mint a románság fontos
jelkepei mindenképp legyenek rajta.  |
|
(#7)
Aszi
|
Válasz |
2010.02.12., péntek [13:00] |
Épp most olvastam miszerint diszkrimináció vádjával jelentette fel a
megyezászló miatt a Hargita megyei önkormányzatot egy sepsiszentgyörgyi
férfi. Dan Tănasă azt kifogásolja, hogy a zászló csak a többségben levő
magyarokat jelképezi.
http://www.szekelyhon.ro/hirek/kozelet/diszkriminacio-vadja-a-me
gyezaszlo-miatt
Valaki ennek a kedves román úriembernek arra is hívja fel a figyelmet hogy a
jelenlegi román trikolór is csak minket magyarokat jelképez. Hiszen
köztudott hogy a középkori erdélyi fejedelemség címere: aranysárga
mezőben hét kék bástya, piros palásttal övezve.Megj. ez a címer
egyébként évszázadok alatt sem változott.
Az hogy ma e három szín miért a románságot képviseli az már történelem
de azért röviden ezt is ismertetném:
1848-ban, mikor a forradalmi magyar ifjúság tizenkettedik programpontjának
– Erdély Magyarországgal való újraegyesülésének – megvalósítását
tűzte ki, az erdélyi románság az ősi erdélyi címert mutatta fel
ellenszegülésképpen.
A piros-sárga- kék aztán csakhamar egységes román nemzeti trikolórrá
avanzsált. Megjegyezni kívánom, hogy a hivatalos címer mellett az erdélyi
magyarság mindvégig a magyar nemzeti színeket, a piros-fehér- zöldet
tekintette nemzeti identitása szimbólumának. Hogy a forradalmi köztudatból
mégsem veszett ki Erdély hármas jelképe, azt mi sem bizonyítja jobban, mint
az, hogy 1848. március 15-én a pesti Nemzeti Színházban Jókai Mór mellére
Laborfalvi Róza ötszínű kokárdát tűzött. Piros- fehér-zöld-kék-sárga
virított Jókai mellén, így is világgá kürtölve, hogy a forradalmi
program tizenkettedik pontját ő fogalmazta meg Petőfivel!
1867-ben, mikor a kiegyezés nyomán végre megvalósult a tizenkét pont,
Erdély visszatért az egységes magyar királyságba, az erős és szilárd
székesfőváros fölveszi a dicső Erdély színeit, a piros-sárga-kéket.
Azóta is viseli becsülettel, most már csak azért is, hogy örök mementó
legyen: az ezeréves magyar Erdély színét viseli Budapest, nem a százötven
éves román trikolórt!
Tehát igen “kedves” Dan Tănasă a román trikolór is tulajdonképpen
Erdély ajándéka.
Egy dolgot pedig megígérhetek ha netán ezekről a tényekről ön is
tudomást szerez és úgy dönt hogy feljelenti a román államot is mi
magyarok,székelyek ez ügyben majd egységesen ön melle állunk. További sok
sikert kívánnók önnek.
Legvégül pedig fogadja el javaslatomat a román zászlóval kapcsolatosan
a bocskor, a fazék és a puliszka mint a románság
fontos jelkepei mindenképp legyenek rajta.  |
|
(#6)
Aszi
|
Válasz |
2010.01.29., péntek [18:27] |
"Megtörtént a Magyar Polgári Párt makfalvi önkormányzati képviselőinek
rendőri meghallgatása a székely lobogó kitűzésének ügyében.
A szovátai rendőrség képviselője, Suciu Viorel felügyelő jegyezte a
képviselők nyilatkozatát, mely szerint azok közösen helyezték el a
polgármesteri hivatal homlokzatán a székely lobogót.
A hivatalos eljárás következő lépéseként a Maros Megyei Tanács mellett
működő Kulturális Szakbizottság fog határozatot hozni a székely
lobogóról. Nevezetesen, meg fogják vizsgálni, hogy a székely zászló
valamely szélsőséges szervezet, vagy más ország zászlaja-e, és ha nem,
akkor bizonyítást nyer, hogy semmiféle törvénysértést nem követett el a
makfalvi önkormányzati tanács MPP frakciója, amikor kitűzte a székely
lobogót a makfalvi polgármesteri hivatal homlokzatára.
A székely szimbólumok használata kérdésében fordulóponthoz érkeztünk.
Amennyiben megszületik a hivatalos határozat a székely zászló
minősítésének ügyében, minden valós és pszichológiai akadály
elgördül szimbólumaink szabad használata elől.
Felfoghatatlan számunkra, hogy egy székely község polgármesterét mi
késztethette arra, hogy szembemenjen saját pártja értékrendjével, népe
akaratával és talán még a saját lelkiismeretével is.
A Magyar Polgári Párt Maros megyei szervezete továbbra is következetesen
fogja képviselni a Csíkszeredai Önkormányzati Nagygyűlés által elfogadott
memorandumban foglaltakat:
„A magyar nemzeti jelképek, illetve Székelyföld sajátos jelképeinek
szabad használata éppen úgy része a nemzeti és regionális identitásnak,
mint az anyanyelv.”
Felkérjük az RMDSZ Maros megyei szervezetét, hogy vonja meg a politikai
bizalmat Zsigmond Venceltől, az arra érdemtelen makfalvi polgármestertől.
Kelt Makfalván, 2010-01-28-án.
A Magyar Polgári Párt Maros Megyei és Makfalvi szervezetei"
Forrás: http://erdely.ma/dokumentum.php?id=64335&cim=a_szekely_szimbolum
ok_hasznalata_kerdeseben_forduloponthoz_erkeztunk |
|
(#4)
Aszi
|
Válasz |
2010.01.18., hétfő [18:09] |
"Elérkezettnek tűnik az idő, hogy még eggyel leszámoljunk számtalan
tévhitünk közül: a közösségi jelképek használata nem öncélú
feltűnési viszketegség, hanem az önazonosság leghatásosabb
megnyilvánulásainak egyike."
Egy közösség jelképei: http://www.szekelyhon.ro/penna/egy-kozosseg-jelkepei |
|
(#3)
ArusZsolt
válasza menasag (#2) üzenetére |
Válasz |
2010.01.18., hétfő [13:22] |
Az köztudott, hogy amit most székely zászlónak nevezünk, azt Kónya Ádám
tervezte, hagyományos székely motívumokból.
Mára azonban de facto szabvány lett, s tavaly õsz óta Székelyföld
zászlaja.
Volt ugyan ama szerencsétlen megyezászlós incidens, de remélem azt elfelejti
lassan mindenki.
A fontos az, hogy valóban minél több helyen, s fõleg középületen legyen
kitûzve. Ilyen irányú határozat-tervezetet készítünk elõ a március
12.-i Önkormányzati Nagygyûlésre is, amint azt a múlt hét végén kiadott
közleményben is jeleztük (sajnos a sajtó nem igazán harapott rá, de az
erdely.ma-n, a dokumentum rovatban megtalálható). |