Magyar feliratot mázoltak le Székelymosonban

December 23-án még a békés együttélést hirdette

A kétnyelvű feliratok, plakátok nem sok ideig szoktak sértetlenül maradni a településen, így szinte természetes volt, hogy amikor hosszú évek után sor került a kétnyelvű helységnévtábla kihelyezésére, senki nem fogadta nagy lelkesedéssel Székelymosonban. A magyarok is óvatosan vélekedtek arról, hogy 2007 végén a nyárádszeredai önkormányzat intézkedése nyomán Móga Anna falufelelős átvette és felszereltette a táblát. Nem is maradt sokáig a helyén: két nap múlva már eltűntették. A völgybeli magyarok sejteni vélik a tettes(ek) kilétét, de bizonyíték híján inkább hallgatnak. És persze, a rendőrség sem kerítette kézre a rongálókat. A 2007. évi incidens idején a mosoni románok elmondták: nem a kétnyelvűséget, hanem a „Székely-” előnevet kifogásolják. Aztán újabb négy évnek kellett eltelni ahhoz, hogy ismét kétnyelvű tábla jelenjen meg a faluvégen.

Alig egy hétig

A táblát nemsokkal karácsony előtt szereltette fel a  szeredai önkormányzat. December 23-án, amikor a Vásárhelyi Hírlap által kezdeményezett gyűjtés után az ajándékcsomagokat kiszállítottuk Székelybőbe, a tábla még épségben állt a helyén.

Alig egy hétig állt sértetlenül a tábla

A következő héten azonban már valaki elfordította, hogy ne legyen látható a magyar felirat, majd néhány nap múlva (még december 31. előtt) visszafordították a helyére, de vöröses barna alapozó festékkel többször is lekenték a magyar feliratot.

Ki kit asszimilál?

Megkeresésünkre Tóth Sándor alpolgármester elmondta: a polgárőrök elvégezték a helyszínelést és jelentést készítenek az esetről. Az elöljáró ugyanakkor felháborodásának adott hangot: úgy állították fel a táblát, hogy az senkit ne zavarjon, még a helyi ortodox lelkész által felállított nagy sárga táblát sem – ennek ellenére megcsúfolták azt. „Ennyit a román-magyar viszonyról Nyárádszereda környékén” – fogalmazott lakónikusan az elöljáró, majd hozzátette: „Amikor azt fogja valaki emlegteni még egyszer Nyárádszeredában, hogy itt asszimilálják a románokat, elébe fogom tenni ezt a fényképet. Nem az első alkalom, máskor is ellopták már a táblát.”

Mit mond a népszámlálás?

A 2002. évi népszámlásláskor a település 295 lakosából 91 vallotta magát magyarnak, azaz 31%. Bár a falu lakossága a tavaly csökkent, a magyarok száma ugyanannyi maradt, így arányuk enyhén emelkedett: ma szinte 35%-ot jelent.

A székelybői táblát ismegrongálták a mosoniak

Arra a kérdésünkre, hogy volt-e valami köze a kétnyelvű tábla kihelyezésének a népszámlálás eredményeihez, Tóth Sándor elmondta: vannak információik a lakosság etnikai arányairól, de ezek még nem véglegesek és hivatalosak. „Csak véletlen egybeesés, hogy a népszámlálás után tettük ki a táblát. Most jött el az ideje” – fogalmazott az alpolgármester.

Milyen mosoni magyarnak lenni?

Szántó Tibor hosszabb ideig volt a falu képviselője a nyárádszeredai önkormányzatnál. Az incidenssel kapcsolatban kifejtette: ez a mentalitás a 19. századra jellemző. „Aki a másik etnikumot nem fogadja el, az a sajátját sem értékeli és tiszteli” – állítja Szántó, aki szerint a hasonló megnyilvánulások nem előre viszik a faluközösséget. „Engem egyáltalán nem zavarna, ha akár tíz nyelven is lenne kiírva a falu neve, mert ahány nyelvet ismersz, annyi ember vagy” – teszi hozzá. Azt is megtudtuk tőle: a faluban élő magyarok többnyire reformátusok, de kevesebb bennük a magyaros karakter. Fia, Attila ennél határozottabb hangon mond véleményt a két etnikumról, de nem kívánják polemizálni vagy túlpolitizálni a székelymosoni kérdést.

Nem bíznak a rendőrségben

Nemcsak a mosoniak, hanem az önkormányzat sem bízik abban, hogy a rendőrség kideríti a mostani incidens szerzőit. Kérdésünkre Tóth Sándor alpolgármester kijelentette: nem tesznek feljelentést a rendőrségen. Ő személy szerint fölöslegesnek tartja a „papírgyártást”, mert úgy sem lesz eredménye.

A bőiek is sértve érzik magukat

A székelybőieik sem érzik magukat elragadtatva attól, ahogy egyes székelymosoniak a kétnyelvűséghez viszonyulnak. A Székelybőért Egyesület két éve táblát helyezett ki Mosonban, amely a völgy végén meghúzódó településük felé irányította az érdeklődőket. Ez a kétnyelvű tábla sem voltak „szerencsésebb”: a tavaly valakik megrongálták – tudtuk meg Papp Róbert falufelelőstől és Molnár Sándor, volt önkormányzati képviselőtől.

Lesz még kétnyelvű tábla

„Az önkormányzat nem hagyja ennyiben a kérdést, és mindenképpen más feliratot fog kihelyezni a megrongált helyébe. Persze nem azonnal, mert ennél sürgősebb feladatokkal kell pillanatnyilag megbírkózni” – jelentette ki érdeklődésünkre Tóth Sándor. –Elítéljük a történteket, és addig fogjuk ismételten kirakni a kétnyelvű táblát, amíg megunják a rongálást” – ígérte az elöljáró.

A völgy

Székelysárd, Székelymoson, Székelyvece és Székelybő egykor teljesen magyar lakossága mellé a 18. századtól román ajkúak is telepedtek. Ma Székelybő teljesen magyar, Székelyvece teljesen román lakossságot számlál, míg Székelysárdon és Székelymosonban mindkét nemzetiség jelen van. Ám a békésnek tűnő együttélés hamuja alatt mégiscsak ott bújik meg a – legtöbbször politikailag csiholt – etnikumközi feszültség parazsa. A kisebbségbe került székelymosoni magyarok pedig fokozottabban is érzik ezt: bár nyílt konfliktus nincs a két nemzethez tartozók között, a magyar elemek jelenlétét nem szívesen veszi a románság. Bár szinte mindenki beszéli mindkét nyelvet, mégis csupán román tannyelvű óvoda és iskola létezik a településen, a kétnyelvű feliratokat pedig szinte mindig megrongálják a helyiek.

Komment