A méhkaptárok számozásával kapcsolatban tartott gyűlést a Hargita Megyei Méhészegyesület szerdán a csíkszeredai megyeházán. Idén országszerte kötelezővé vált a méhészetek és a méhkaptárok azonosítása, amit a 2011/119-es kormányhatározat szabályoz.

A megyeháza gyűléstermében szép számban jelentek meg méhészek a megye minden sarkából. Az érdeklődőket Lázár Tibor, a méhészegyesület elnöke és Rácz Ilona alelnök tájékoztatta a teendőkről. Az új rendelkezéssel kapcsolatban megtudtuk, a méhészet bejáratánál fel kell állítani egy azonosító táblát – minimum 100x50 cm méretben –, amin fel kell tüntetni a méhész nevét, a méhészet állandó címét, az állategészségügyi bejegyzés, valamint a méhcsaládok számát. A méhkaptárokra egy kisebb méretű – 15x5 cm – tájékoztató jellegű táblácskát kell felszerelni, amelyen szerepelnie kell a megye és az egyesület kódjának, valamint fel kell tüntetni a kaptár sorszámát is.
A Hargita Megyei Méhészegyesület az igénylőknek elkészítteti a táblácskákat, a nagyobb méretű 50, a kisebb pedig 1,50 lejbe kerül. Az igényléshez egy kérést kell kitölteni, mellékelve egy igazolást a helyi tanácstól a bejegyzett méhcsaládok számával, az állategészségügyi bejegyzés másolatával, valamint a táblácskák ellenértékét.
A gyűlésen felhívták a méhészek figyelmét a cukorlepény állami támogatására, amit az egyesület csíkszeredai székhelyén lehet igényelni, valamint az országos szaklap (Romania Apicola) előfizetésére. A kaptárok számozása elsősorban azoknak fontos, akik állami, vagy egyéb támogatásokat igényelnek.
Lázár Tibor elnök elmondta, a kormenyrendelet egy uniós javaslat alapján valósult meg, hogy követni lehessen, kinek hány méhcsaládja van, ugyanakkor érdekes, hogy még Magyarországon, Szlovákiában, Szlovéniában nem vezettek be hasonlót. A jogszabálynak vannak gyenge pontjai, mert a méhcsaládokat nem lehet megszámozni, csak a kaptárakat, így a méhcsaládok cserélhetőek lesznek, ugyanakkor lopás esetén sem nyújt teljes biztonságot, hisz a táblácskát el lehet tüntetni – magyarázta a szakember.